Mielőtt elkezdeném következő gondolataimat megosztani veletek, szeretném megköszönni a rengeteg látogatót, aki megnyitotta, és elolvasta a bejegyzést a nők tekintetéről. Az írás alatti kis véleményváltásban további érdekes témák rejtőznek, ha gondoljátok még arról is beszélhetünk.
Mostanra azonban mást találtam. Tegnap este ugyanis rádöbbentem, mekkora fegyver van a nők kezében. Illetve a szájában!
Hú... Egyik félreérthető képből a másikba... De hogy tiszta legyen: a nyelvük a fegyver! És azért, mert abszolút lefegyvereznek vele bárkit, ha úgy tartja kedvük, vagy éppen nekik úgy előnyös. Mesélem a konkrét, ihlető eseményt. Tegnap este álltunk két cimborámmal a CNN (club new night) teraszán, amikor is a teraszt a partra vezető sétánytól elválasztó kerítéshez odajött egy férfi, akinek vélhetően szimpatikus volt az ott álló lány...teste. Hiszen tudjátok, nyár van, tombolnak a hormonok... Az emberünk nyilván valami olyat kérdezhetett, hogy hol lehet ide bemenni, mennyi a beugró, meddig maradnak, estébé. Igaz, nem hiszem hogy kér kérdésnél tovább jutott, mivel a kis hölgy válasza igencsak lehozhatta az életéről. Látszódott ez abból, hogy kicsit megdermedt az arca, nem tudta mire vélni a lány reakcióját, majd jó néhány másodperc magányos ott ácsorgás után lement a lépcsőn és folytatta útját... Vagy a partra, vagy máris haza.
Igen, tudom. Szerintetek nem így kell ismerkedni... De akkor nézzük meg kicsit más megvilágításban, hogy mi is történt ott a kerítésnél! Legyen a férfi emberünk Ádám, a hölgy pedig Éva (persze szinte kizárt, hogy éppen így hívták őket...). Ádámon látszott, hogy ismerkedési szándékkal megy oda a lányhoz, vélhetően a benne tomboló hormonok mozgatták őt mintha csak egy marionett bábu lenne. Ám ebben a bábuban semmi rossz szándék nem volt, pusztán jól szerette volna érezni magát, szeretett volna ismerkedni, de nem volt egy késes killa', nem volt egy nőket semmibevevő "úriember". A lány ezzel ellentétben rossz szándékú volt. Pontosan tudta, hogy Ádám ismerkedni szeretne, csak egy hülye kérdéssel ment oda hozzá - mint a harmadik legény a mesékben - szerencsét próbálni... De Évát ez mind nem érdekelte... Vélhetően régebbi szerencsétlenebbül végződő esetekből tanulva valami olyat odasózhatott a nyelvével a jó szándékú, ám csábításhoz azért nem értő Ádámnak, hogy azt talán még Mike Tyson is megirigyelné. De ez rosszabb egy Tyson KO-nál, az ugyanis az önérzetedet, az önbecsülésedet nem igazán bántja - persze az arccsontjaidat annál inkább...
Ádámon látszott, hogy ezek után nem mer odamenni senkihez ma este. Az önbecsülésén, a magabiztosságán komoly sebeket szerzett Éva. Pedig Ádám semmi rosszat nem akart!
De jöjjön a kontra, mely felvillant már az előbb. Nevezetesen az, hogy miből fakadt Évában ez az odasózási kényszer. Ennyire rámenősek a pasik? Csak így lehet őket csúnyán szólva "lekoptatni"? Ha annyit mondott volna neki Éva, hogy ne haragudj, nem szeretnék ismerkedni, akkor haragudott volna a mi Ádámunk? Elképzelhető. Hiszen nyilván Éva sem véletlenül használta a nyelvét, a női fegyverarzenál egyik könnyen és olcsón bevethető fegyverét...
Még egy apró gondolat. Vannak Ádámok, akiknek nem igazán lenne fájó egy ilyen kikosarazás. Persze valószínű, hogy ők nem is ebben a formában mennének oda Évához.
És a slusszpoén:
Te lopakodóóóóó! :)
Kommentek